Mit értünk diverzifikáció alatt?
A diverzifikáció azt jelenti, hogy a befektetett összeget nem egyetlen eszközbe, hanem több, egymástól eltérő kockázati profilú befektetésbe helyezzük el. Az elv mögött az a megfigyelés áll, hogy különböző eszköztípusok árai nem feltétlenül mozognak azonos irányban egyszerre.
Például, ha valaki kizárólag egyetlen cég részvényét tartja, akkor annak a vállalatnak a belső problémái — egy rossz negyedév, egy pénzügyi botrány, egy vezérigazgatóváltás — az egész befektetett tőkét érintik. Ha a portfólióban több száz cég részvénye van, egyetlen cég nehézségei jóval kisebb hatással járnak.
Valódi és látszólagos diverzifikáció
Nem minden „szétterítés" jelent valódi kockázatcsökkentést. Néhány példa a látszólagos diverzifikációra:
- Ugyanazon szektor több vállalata: Ha valaki öt különböző banki részvényt tart, akkor is erősen kitett az egész pénzügyi szektor kockázatának.
- Egyetlen ország részvényei: Egy kizárólag magyar vállalatok részvényeiből álló portfólió az ország gazdasági és politikai kockázatait tömörítve hordozza.
- Magas korreláció: Ha két eszköz általában azonos irányban mozog — pl. két hasonló profilú emerging market alap — akkor tartásuk egyszerre nem csökkenti érdemi mértékben a kockázatot.
Eszközosztályok közötti diverzifikáció
A diverzifikáció egyik hatékony módja az eszközosztályok közötti szétterítés. Jellemzően különböző eszközosztálynak tekintik:
- Részvények (belföldiek és külföldi piacok)
- Kötvények (állampapírok és vállalati kötvények)
- Ingatlan (közvetlen vagy REIT formájában)
- Készpénz és pénzpiaci eszközök
Ezek az eszközosztályok eltérő gazdasági körülmények között eltérően viselkedhetnek — bár ez sem garantált, különösen súlyos piaci válságok idején, amikor a korreláció általában megnő.
Magyar befektetők számára elérhető keretek
A TBSZ-keretben tartott befektetések esetén a hazai befektetők számára állampapírtól kezdve részvényalapokig számos lehetőség elérhető. A Magyar Állampapír Kincstár honlapján a különböző futamidejű és kamatozású állampapírokról nyilvánosan elérhető adatok találhatók.
Az OTC-piacokon (tőzsdén kívüli kereskedés) vagy külföldi brókereken keresztül elérhető globális ETF-ek szintén diverzifikációs eszközökhöz juttathatnak, de ezek kezelése adózási és adminisztrációs szempontból összetettebb lehet.
Diverzifikáció és várható hozam
Fontos megérteni: a diverzifikáció nem növeli a várható hozamot. Célja a kockázat csökkentése, nem a nyereség maximalizálása. Aki nagyon alacsony kockázatot vállal (pl. kizárólag betétbe helyez), az általában kisebb hozamra számíthat hosszú távon is.
A kockázat és a várt hozam közötti összefüggés alapvető pénzügyi elvnek számít — ennek mértékét és személyes toleranciáját mindenki maga határozza meg saját körülményei alapján.
Összefoglalás
A diverzifikáció nem varázsfegyver, de az egyik legjobban dokumentált módszer a befektetési kockázat mérséklésére. Nem garantálja a hozamot, de csökkenti az egyedi veszteségek valószínűségét — feltéve, hogy a szétterítés valódi és ne csak látszólagos.
Az egyéni portfólió kialakításáról az MNB által nyilvántartott, engedéllyel rendelkező tanácsadótól kérjen szakmai véleményt.